Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

és Kollégiuma

2022. január 20. Csütörtök, ma Fábián, Sebestyén napja van

Rákóczi Szövetség

Hirdetjük, hogy iskolánkban gyűjtést rendezünk a nagyon nehéz anyagi helyzetben levő kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola (Mezővári) részére.
Kérjük, támogatását az:
OTP 11773315-00059176-00000000 számlaszámára
(Swift kód:OTPVHUHBIBAN KÓD:HU6711773315-00059176-00000000
számlatulajdonos neve: Marku Anita), vagy gimnáziumunk titkárságán elhelyezett gyűjtőbe szíveskedjen eljuttatni. Adományát kárpátaljai magyar testvéreink nevében nagyon köszönjük.
 
A Rákóczi Szövetség fontosnak tartja az értékek továbbadását, a fiatalokkal a történelmi múlt, a gyökerek megismertetését. Január 22 - én a délvidéki magyarok elleni vérengzés, népirtás 70. évfordulója alkalmából a  Szövetség városi vezetésével együtt megemlékezést szerveztünk.
Mivel a fiatalok - önhibájukon kívül - keveset tudnak ezekről az eseményekről, célszerű röviden felidézni a történteket.
Az előzmények Délvidék visszacsatolásáig (sőt sokkal korábbra) nyúlnak. A bevonult magyarok a terrorcselekményeket elkövető partizánokat keresve - üldözve, ártatlan szerbeket is megöltek. A háború végén a Ferenc Ferdinánd elleni merényletben személyesen is részt vevő Cubrilovic (ekkor már történészprofesszor)  útmutatása szerint, nemzetiségi - ideológiai alapon, a kollektív bűnösség elve alapján kezdődött módszeresen a  magyarok (németek és albánok) irtása, elűzése.  Halál - és munkatáborokat szerveztek, nem is titkoltan Hitler és Sztálin elvei alapján, de számtalan ártatlan embert öltek meg, minden emberi elképzelést felülmúló brutalitással.
Ennek eredményeként csak a magyarok közül, becslések szerint 20 - 60 000 ember vesztette életét. A leginkább elfogadott szám 40 ezer fő. Az áldozatok mellett még százezrek menekültek el szülőföldjükről, hogy a szocialista Jugoszlávia megalakulásának ne legyen akadálya.
A hivatalos emléknap január 23. 1945. január 23 - án hajnalban, mínusz 20 foknál is hidegebben, meleg ruha, élelem nélkül (sokakat mezítláb) hajtottak Csúrogról a járeki haláltáborba. Csak itt, szerbek által dokumentáltan, csaknem 7 ezer ember vesztette életét.
A megemlékezés sokakat megmozgatott, a sajtó szerint is sok százan vettek részt. Beszédet mondott Őri László alpolgármester úr, Ömböli Zoltán a bukovinai székelyek képviseletében,  Kiss Igor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökségi tagja a délvidéki magyarok nevében beszélt. A rendezvény alkalmas volt arra, hogy a mai fiatalok betekinthessenek történelmünk ezen tragikus időszakába, felkeltse érdeklődésüket.
 
Kirándulások a Rákóczi Szövetséggel
 
Diákjainknak ebben a tanévben is volt lehetőségük a Trianonban elszakított nemzettestvéreinket meglátogatni.
Pályázatokon nyerve március 15-ét Kárpátalján ünnepeltük, áprilisban Délvidékre látogattunk.
 
Március 14 - én reggel esőben - szélben gyülekezett kis csapatunk. Az időjárás nem sok jóval biztatott bennünket, komoly aggályokkal indultunk el.  Ennek ellenére már 16 órakor Beregszászon voltunk és elhelyeztük koszorúnkat a Petőfi szobornál. A városnézést, a körülmények miatt jelentősen meggyorsítottuk, a buszból néztük meg a belvárost.  Mezőváriban, a II Rákóczi Ferenc Középiskolában,  az igazgató úr tartós betegsége miatt, a két helyettese és a tantestület képviselői , valamint kis énekkar és tánccsoport fogadott bennünket. Rövid ismerkedés után kedves kölcsönös köszöntések hangzottak el.Az énekkar, az alkalomhoz illően 48 - as dalokat énekelt, a táncosok néptáncbemutatóval kedveskedtek nekünk. A műsor után még baráti beszélgetéssel folytatódott a program. A további kapcsolattartásról, elképzelésekről, együttműködésről egyeztettünk.  Ezután mindenki elfoglalta szállását. Kinti honfitársaink minden elképzelést felülmúló szeretettel és kiváló ellátással fogadtak minket.
Az ünnep napján reggel már 30 cm hó, hideg, süvítő szél mellett 8 órakor indultunk Munkács vára felé. Igen hosszasan időztünk a várban, megtekintettük a kiállításokat, a ködös időben is szép panorámát, majd indultunk a Vereckei hágó felé. Kevéssel Munkács után, a nagyon rossz útviszonyok miatt nem tudtuk folytatni utunkat, így visszafordultunk. Szerednye felé vettük az irányt. Megtekintettük a vár maradványait, amelyben Dobó István élete utolsó napjait töltötte. Ungvár volt a következő állomásunk. Nagy nehézségek árán feljutottunk a várhoz, ahol a várfalról megnéztük a panorámát és a skanzent. Már 15 óra is elmúlt amikor a  nevickei várromhoz indultunk. Remek hangulatban, a csodálatos téli erdőben, csörgedező, csobogó patak mellett másztuk meg a hegyoldalt, s jutottunk a festői szépségű romokhoz. Mindenki nagyon jól érezte magát, így sokáig maradtunk, csak este 7 óra köröl értünk szállásunkra.
16 - án reggel kemény hidegben, de gyönyörű napsütésben indultunk Nagyszőlősre. Első állomásunk a Perényi kastély volt, ahol megkoszorúztuk báró Perényi Zsigmond , a felsőház mártírhalált halt elnökének emléktábláját. A parkbeli séta után a Kankóvár (Ugocsa vára) következett. A kis hegytetőről, a romról, csodálatos látvány tárult elénk. Hosszas fotózás, szemlélődés után indultunk Huszt várához. Nagyszőlős és Huszt között, a Vörösmezőn, ukrán nacionalisták az 1939 -es összecsapásra, az ukrán állam gyökereire emlékeztek. Szerencsére mi gyorsan áthaladtunk ezen a területen. A romhoz ismét nagyon szép, de meredek hegyoldalon másztunk fel. A látvány, a hely lelke, minden fáradságot megér. Csaknem 2 órás fenntartózkodás után indultunk vissza Mezőváriba. Itt lehetőségünk volt a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjével, Izsák Tiborral, hosszú, baráti beszélgetésre, amelyben nagyon sok kérdést egyetértőleg megbeszéltünk.
Minden program, látogatás előtt bevezetőként a buszban, majd a helyszíneken is történelmi, történeti, irodalmi ismertetés hangzott el, felkészülni, értelmezni a látnivalókat.
Vasárnap reggel 8 óra körül Beregszászon voltunk, majd a viszonylag gyors határátkelés után Máriapócs felé indultunk. Itt részt vettünk Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök úr és paptársai által koncelebrált szent liturgián, majd nagyon igényes idegenvezetés zárta tervezett programunkat.
Élményekkel gazdagodva, lélekben feltöltődve este 7 óra előtt érkeztünk haza Pécsre.
 
Április  12 - 14 között a Rákóczi Szövetség Délvidékre szervezett útjára 4 délvidéki és 7 kis - magyarországi iskola diákjai és kísérői utazhattak.
12 -én 12 óra után indult a két autóbusz Pécsről, a délvidékiek 17 órakor csatlakoztak hozzánk Szabadkán. Első közös programunk a gyönyörű szecessziós városháza megtekintése, illetve rövid városnézés volt. Muzslyai szállásunk felé haladva megálltunk és koszorút helyeztünk el a Csonthalomnál. Már sötét este értünk a temerini temetőbe, ahol Csorba Béla történész, irodalomtörténész megrázó szavakkal mutatta be az elmúlt közel 100 év eseményeit, a magyar genocídiumot. Az Emmausz központban kedves fogadtatás és kitűnő vacsora várt reánk. 13 - án Nándorfehérvárra vezetett utunk. Megnéztük a várat, illetve a belvárosban sétáltunk. Zimonyból a Hunyadi - torony megtekintése után Újvidékre utaztunk. Az esperes úr kedves beszéde után városnézés, majd a péterváradi vár megtekintése zárta a gazdag napi programot. 14 - én vasárnapi szentmisével kezdtük a napot, majd Újvidéken Matuska Márton vezetésével szívszorító látogatást tettünk a Futaki temetőben. Megismerhettük az 1944 - 45 -ös magyarok ellen elkövetett vérengzés részleteit, a kisebbségi sors igazi arcát. A temető után a két autóbusz külön folytatta útját. Mi délvidéki barátainkat Zentára, Óbecsére, Magyarkanizsára, Tóthfalura hazavittük, majd a palicsi tó partján sétáltunk. Késő éjszaka érkeztünk Pécsre. Utunkon végig magas szintű vezetésben volt részünk, jól felkészült, nagyon kedves magyar testvéreink mutatták be Délvidék kulturális, irodalmi, gazdasági és nem utolsó sorban történelmi múltját, jelenét és jövőjét.
Tanulóink mindenhol a helyiek elismerését, dicséretét érdemelték ki.
Köszönet a Rákóczi Szövetségnek azért az úttörő munkáért, amellyel lehetővé teszi az élő kapcsolatot a trianoni Magyarország és az elszakított területek között.