Történelmünk

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának rövid története

1687 óta számít a déldunántúli régió elit iskolájának a Pécs főterén álló Nagy Lajos Gimnázium. A jezsuiták, akik már 1613 óta a törökök alatt is tevékenykedtek a városban, a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (rendház és iskola). A jezsuita rendet azonban 1773-ban XIV. Kelemen pápa erős politikai nyomásra feloszlatta. A már akkor jó hírű iskola világi papok és világiak oktatásával működött tovább. A jozefinizmus kora után egyre inkább felmerült az igény, hogy a gimnáziumot ismét egy szerzetesrend vegye át. Miután a bencések nem tudták vállalni, ezért I. Ferenc király a zirci ciszterci apátnak, Dréta Antalnak adta át 1813. február 9-én kelt rendeletével az iskolát. 1814. őszén két ciszterci kezdte a tanítást világiak segítségével. A következő tanévben a 400 diákot már teljes ciszterci tantestület tanította. 1849-ben a győztes császári hadak kiparancsolták az iskolát az épületből, melyet először garnizonnak, majd katonai kórháznak használtak. Addig a volt pálos rendházban (a mai Széchenyi gimnáziumban) folyt a tanítás. Csak tizennyolc év után, 1866-ban jöhettek vissza tulajdonukba az atyák, kik az épületet felújították és a déli szárnnyal bővítették. Ekkor kezdődött a gimnázium igazi felívelése.
Kiváló igazgatók és tanárok munkálkodtak itt, akik megadták az iskola sajátos ciszterci lelkületét, melyre az öregdiákok ma is nagy szeretettel és nosztalgiával gondolnak vissza. Ennek tanúbizonysága, hogy az 1922-ben megalakult Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztályának mindig 5-600 tagja volt, s a negyvenévi betiltás után ma ismét 550 öregdiákkal tart tagsági kapcsolatot.
A II. világháború után szomorú korszak következett a kommunista diktatúra kialakulásával. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, köztük a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumát. Két évre rá, 1950. június 7-én éjszaka az ÁVH elhurcolta az összes Pécsett tartózkodó ciszterci atyát. Az államosításkor a gimnáziumot a Széchenyi Gimnáziummal egyesítették, mert csak így tudták tanárral ellátni az iskolát. Az államosítással azonban összeomlott mindaz a ciszterci pedagógia, melyet 140 év alatt épített ki a rend. Szerencsére különösebb szélsőségek nélkül megőrizte a gimnázium rangját: a besorolások alapján mindig az ország első 20 középiskolája közt kapott helyet.
A tankerületi főigazgató dr. Kűhn Szaniszló lemondatását követően Végh Istvánt, a Széchenyi gimnázium tanárát nevezte ki az intézmény élére. Az 1948/49-es tanév 13 osztállyal, 532 diákkal indult. Az orosz nyelv kötelező tantárgy lett. Végh Istvánt 1955-ben áthelyezték, az új direktor dr. Fekete István lett.
Az 1956-os szabadságharc iskolánkat is érintette. A Széchenyi téri forradalmi nagygyűlésen tanulók és pedagógusok egyaránt részt vettek. A forradalmi napokat követő megtorlás elől sokan menekültek el az országból, így az iskola tanulói közül is 20 diák, szüleivel. Az intézmény két vértanúja – akik még az egyházi fenntartású gimnázium tanulói voltak –, Málics Ottó és Hamerli Iván emlékét márványtábla őrzi. Az új rezsim, a Kádár János nevével fémjelzett rendszer hozott ugyan némi változást a Rákosi-Gerő érához képest, de a diktatúra lényegében nem változott. A pedagógusok kicserélődésével és a diákság összetételének megváltozásával érvényesült az új politikai kurzus akarata, de ettől független változások is bekövetkeztek. A tagozatos osztályok és a koedukáció az 1963/64–es tanévben indult el. Az iskola tanulói létszáma 1965-ben megközelítette az 1000 főt, majd a következő években 800 főnél stabilizálódott. Az iskolai tanulmányi munkát az 1973-ban bevezetett tananyagcsökkentés is befolyásolta. Az érettségi súlya csökkent, mivel csak két tárgyat számítottak be a továbbtanulásnál, a történelem érettségi pedig fakultatívvá vált, így a diákok történelmi tudata, társadalomról alkotott képe gyengült. Ez néhány évre kihatott még a diplomát szerzett volt középiskolások általános műveltségére, világképére is. Az 1975-ös tanévzáró konferencia joggal állapíthatta meg: Az érettségi osztályzás visszahozatala pozitív lépés volt. Az 1970-es évek végén a Nagy Lajos Gimnázium tárgyi feltételei nem sokat javultak, sőt még további problémát okozott a nagy tanári fluktuáció, illetve nyugdíjazás. Olyan kitűnő tanárok távoztak iskolánkból, mint Sávay László igazgató-helyettes, a legendás ellenzéki történelemtanár-dr. Rajczy Péter, vagy – mások mellett – Ambrus Géza és dr. Tibor Istvánné. Persze maradtak is kiváló egyéniségek, Kromek Sándor kémia-, Bartos Tibor némettanár vagy Czéh Antal testnevelő, illetve az országos hírű karnagy, Ivasivka Mátyás és a Tornyos házaspár, akik matematikát tanítottak. Dobay József igazgató 1980 nyarán nyugdíjba vonult, utóda dr. Kelenfi Elemér lett, a városi tanács oktatási osztályának volt középiskolai felügyelője. A kollégiumtól három tantermet vett át az iskola, mert a tanulólétszám megnőtt (1985-ben 885 fő volt). Az első reformévfolyam 1983-ban érettségizett. A korszakot számos kiemelkedő eredmény is fémjelezte. A Fejér Lipót matematika versenyt és a megyei történelmi versenyt is a Nagy Lajos csapata nyert meg. Az Orff-zenekar dicsekedhetett még jelentős eredményekkel, a néptánc együttes és az énekkar jeleskedett a Helikon versenyeken, emellett többször nyerte el az Év kórusa címet Ivasivka Mátyás vezetésével. Üdítő kezdeményezés volt az 1985-ben alapított, Nyolczas Ipoly ciszterci szerzetes tanárról elnevezett díj. Elmondható, hogy még az 50-es években, majd a későbbi időszakokban is mindig akadtak nagy egyéniségek, kiváló pedagógusok, akik nem pártérdekeket szolgáltak, hanem megpróbáltak tisztességes, művelt ifjakat kinevelni, öregbítve iskolánk hírnevét.
A rendszerváltozás után a Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1989-ben visszakapta működési engedélyét. Dr. Kerekes Károly zirci apát 1990. szeptember 1-jével Pécsre helyezte Dr. Arató Miklós Orbán cisztercit azzal a megbízással, hogy kezdje meg a fakultatív hitoktatást és szervezze az iskola visszaszerzését a rend tulajdonába. A kollégium épületében lakást és hittantermet bocsátottak rendelkezésére, s az 1990/91. tanévben 140 jelentkezővel elindult a hitoktatás. 1991 januárjától 1994 decemberéig megszervezte a Ciszterci Pedagógiai Műhelyt azzal a szándékkal, hogy az arra vállalkozó pécsi pedagógusok bencés, piarista tanároktól, jeles katolikus világi előadóktól rendszeres képzést kapjanak a katolikus szellemű oktatásról. E minden harmadik szombat délelőttöt igénybe vevő foglalkozáson rendszeresen mintegy negyvenen vettek részt. Az 1991/92. tanévben már sikerült az Állami Nagy Lajos Gimnáziumban egy ciszterci osztályt indítani, a következő évben pedig kettőt. A hitoktatásban már Dr. Marosy György Cézár atya is segített, akit 1991 augusztusában a zirci apát Pécsre küldött.
Időközben megszületett az 1991. évi XXXII. törvény, mely elrendelte a volt egyházi tulajdonok funkcióvállalással való visszaszolgáltatását. Ez azonban sokkal nehezebben ment, mint annak idején a tollvonással elrendelt államosítás. Elkezdődtek tehát az egyre keményebb tárgyalások a pécsi önkormányzattal az iskola visszavételére. A tárgyalások végül sikerre vezettek, a pécsi közgyűlés két szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy az 1993/94. tanévtől a gimnázium fenntartója a Zirci Ciszterci Apátság lesz

Az iskola ünnepélyes átadása 1993. június 12-én történt meg. A fenntartót dr. Kerekes Károly zirci apát, az önkormányzatot dr. Páva Zsolt alpolgármester képviselte, a minisztériumot pedig dr. Korzenszky Richárd bencés, miniszteri biztos, aki jelentős segítséget nyújtott az átvételi tárgyalásokon. A gimnáziumot a teljes tanári karral és minden diákkal kellett a rendnek átvennie, az önkormányzat csupán azt biztosította, hogy két évig elhelyezi azokat a tanárokat, akik önként kívánnak távozni az iskolából. Ekkor már a 20 osztályból 8 ciszterci beiskolázású volt megfelelő szellemiségű osztályfőnökkel. 
1996-ban érettségiztek az utolsó állami osztályok. Az 1990 előtt tanító pedagógusok közül
2000-ig többen önként távoztak, vagy nyugdíjba mentek. Az újjászerveződött tantestület kialakításánál Dr. Arató Orbán atya figyelt a szakmai felkészültségre, a férfi tanárok arányára, a példaadó erkölcsi-és hitéletre.

A gimnázium igazgatója 1990-1997 között Póla József volt. Őt Páva Péter követte, aki 1997 és 2012 között irányította az intézményt. Dr. Zakar Ferenc Polikárp zirci apát 1998-ban összevonta a gimnáziumot és a Hunyadi Mátyás kollégiumot. Ebben az időszakban (2003) épült meg az iskola udvarán a Sportcsarnok és a sportudvar, bővült a kollégium a tetőtér beépítésével, elkészült a kápolna, folyamatos volt a felújítás. Az épület bővítése, karbantartása, technikai fejlesztése Dobosi László igazgató úr alatt is tart. Dobosi László 2012 novemberétől vezeti az intézményt, miután Páva Péter Baranya megyei tankerületi főigazgató lett.
2003-ban elhunyt Dr. Arató Orbán házfőnök atya, 2008-ban dr. Marosy Cézár atya. Dékány Áprád Sixtus atya 1996-2008 között kollégiumvezető, spirituális és hittantanár volt gimnáziumunkban. 2011-ben apáttá választották rendtársai, jelenleg a Ciszterci Rend élén szolgál.  Bérczi Bernát volt diákunk képviseli a rendet most az iskolában, tanít hittant és informatikát.

A keresztény nevelés kiemelt helyet foglal el az iskola életében. A tantestület a tanév elején lelkigyakorlattal kezdi a munkát. Minden osztály heti egy alkalommal évfolyam misén vesz részt a Belvárosi templomban. A nap  evangélium olvasással és közös imádsággal  kezdődik, és imával zárul. Az adventi vagy a nagyböjti időszakban lelkigyakorlatok segítik a hitélet elmélyülését. Iskolai szervezésben a Szent Bertalan kápolnához zarándokolnak el minden decemberben a diákok és tanárok, de sokan bekapcsolódnak az egyházmegyei szervezésű zarándoklatokba is. Minden évben vannak osztályok, akik szívesen választják Csíksomlyót, Rómát, Mariazellt vagy egy-egy magyarországi zarándokhelyet célpontnak. A gimnáziumi évek alatt a tanítványaink eljutnak a Rend központjába, Zircre is. 2005 óta hét tanterem viseli iskolánkhoz kötődő szerzetes nevét (Nyolczas Ipoly – 2005, Kűhn Szaniszló – 2005, Horváth Olivér Adolf – 2007, Gombás Miksa és Módly Dezső – 2008, Marosy György Cézár – 2009, Arató Orbán – 2010, Brenner János – 2012). A Kűhn Szaniszló teremben iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Diákjaink gondozzák a temetőben a ciszteri sírboltot. Minden évben közös ünnep a bérmálás, a Veni Sancte és a Te Deum.
A hitoktatásba évek óta segítenek atyák az egyházmegyéből. Diákjaink rendszeresen részt vesznek az egyházmegye ifjúsági rendezvényein. Ez is erősíti jó kapcsolatunkat a püspökséggel. Az elmúlt húsz évben tízen választották a papi és szerzetesi hivatás.

A több mint 60 fős tantestületben ma is vannak tudós tanárok, az elmúlt években hárman doktoráltak (kémia, földrajz, teológia), néhányan jelenleg is phd képzésben vesznek részt (biológia, néprajz, fizika). Rendszeresek a publikációk, az önálló kötetek, a konferenciákon való részvétel is gyakori. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutató Pályadíját már három kollegánk elnyerte. Művésztanár munkatársaink (író, grafikus-oltárképfestő, zenész, népzenész, néptáncos) más megyékben és az országhatáron kívül is öregbítik hírnevünket. Több közoktatási szakértő, szaktanácsadó is van a tantestületben, többen oktatnak az egyetemen is. Egyre többen érettségi elnökként illetve emeltszintű vizsgáztatóként segítik az oktatást a megyében.

A tanulók létszám a 2012/2013-as tanév végén 768 fő, ebből a fiú aránya 46%, a lányok aránya 54%. A vidéki leánytanulók a Ciszterci Nevelési Központ Kollégiumában, a fiúk a mi kollégiumunkban kapnak helyet.

1998-ban a hagyományos négy évfolyamos képzés mellett – általános tantervű, biológia-kémia, matematika-informatika, angol és német – évfolyamonként egy osztályban elindult a hatosztályos képzési forma. 2004-től néprajzi tagozat indult, melynek eredményes működését segítették a már régebb óta működő népzenei és néptánc csoportok, az iskola udvarán elkészült hagyományos kemence és 2009-től az Átán lévő hagyományos paraszti gazdálkodást biztosító parasztház.

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma a múltban is híres volt a kiemelkedő tanulmányi eredményekről, tanítványaink a versenyeken és az életben is megállják a helyüket. Nemzetközi Kémia Diákolimpiákon 1998-ban Csékei Márton Melburne-ben, Hegedűs Ákos a Nemzetközi Fizika Diákolimpián 1999-ben Padovában, 2000-ben Leiceter-ben, Najbauer Eszter 2010-ben, Tokióban a Nemzetközi Kémia Diákolimpián szerzett aranyérmet.
Az OKTV-n, a Tudományos Diákköri Konferenciákon, a pályázatokon, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekről a minden évben megjelenő, igényes kiállítású Évkönyvek tanúskodnak.

Az elmúlt években több elismerésben részesült a gimnázium: 2007-ben Árpád fejedelem-emlékdíj, 2012-ben a Ciszterci Diákszövetség Magyar Örökség-díjat kapott.
2011-ben megünnepeltük az épület északi szárnyának 75. évfordulóját, 2012 szeptemberében iskolánkban rendezték meg a Nemzeti Tanévnyitót és ugyanebben az évben ünnepeltük az iskola alapításának 325 évfordulóját. 2013-ban a jezsuiták kezdeményezésére emléktábla került az épületre, mely egyben a ciszterci oktatás 200 éves jubileumát is idézi.
2000-ben az első emeleten Szent Bernát szobrát, 2007-ben a földszinten Brenner János vértanú szobrát, 2013-ban az udvaron Mária és Jézus szobrát avattuk. Helyére került a felújított harangláb is a kollégium udvarán.

2014 decemberében került átadásra a XXI. századi technikával felszerelt Inczédy Dénes Természettudományos Labor, amit egy évvel később, 2015 decemberében a szintén iskolánk egykori ciszterci tanáráról, Magdics Gáspárról elnevezett matematikai szaktantermek követtek. Ugyanebben az évben megtörtént az épület régi szárnyának teljes homlokzati felújítása és a hátsó lépcsőházban megépítésre került egy mozgássérült lift is.

Több külföldi testvériskolánk van: Marienstatt – ciszterci gimnázium (Németország), Fellbach (Németország), Sulmona (Olaszország), Kolozsvár Báthory István Lyceum.
Tudatosan tervezett és szervezett csereprogramok vannak részben nyelvgyakorlás céljából, részben a művészeti csoportok vendégszereplései miatt. 2012-ben a Comenius programba is bekapcsolódott a gimnázium, ami fokozott együttműködést igényel több európai iskolával. Évek óta egyre több osztály kirándul Erdélybe, Kárpátaljára, a Felvidékre, Délvidékre, Őrvidékre. A Rákóczi Szövetséggel való kapcsolat is erősíti ezt a törekvést. Az elmúlt években tantestületi kirándulások keretében is ellátogattunk határontúli történelmi emlékhelyekre.

Az iskolának az elmúlt években rendszeresen jelentek meg kiadványai, mint az Évkönyvek, a Fehér/Fekete – Színes iskolaújság illetve az Irodalmi Páholy kulturális folyóirat. Ezek mellett négy alkalommal, ún. Diákszemmel című kiadványt is megjelentetett az iskola, ami tehetséges diákjaink tanulmányait tartalmazza. A történelem és a matematika munkaközösség tagjai könyvet (Magyar sors a XX. században), illetve példatárat adott ki. A Laudate kórus, a Zengető együttes és az Orff zenekar pedig már több CD-t jelentetett meg.
A Ciszterci Rend Incipit Vita Nova Alapítványa és a gimnázium Pro Ludovico Alapítványa ezek kiadását is támogatja. A ballagáson és a Te Deumon átadott díjak egy részét is az alapítványok fedezik.

A gimnáziumban sokrétű szabadidős tevékenység folyik. Laudate kórusunk, Orff-zenekarunk, Magura táncegyüttesünk, Zengető népzenekarunk, népdalénekeseink, Faludi Ferenc diákszínpadunk, hangszereseink, versmondóink, képzőművészettel foglalkozó diákjaink kétévenként Keszthelyen, a Helikonon is eredményesen szerepelnek. 2008-ban harmadszor szerezték meg egymás után az első helyet, így végleg iskolánkban maradt a serleg. Országos zenei vetélkedőn 2013-ban harmadszor nyerte meg csapatunk az első helyet. Iskolaújságunk az 1994 óta minden évben rendszeresen megjelenő Színes is kapott már első helyezést országos megmérettetésen. A Színessel együtt jelenik meg a Ciszterci Öregdiákok Fehér/Fekete újsága.

Iskolánk könyvtára, mely fontos közösségi tér is, kiemelkedően gazdag régi állománnyal rendelkezik. Minden évben rövid ünnepségben megemlékezünk volt diákjainkról Babits Mihályról, Garay Jánosról, Málics Ottóról, Hamerli Ivánról iskolai emléktáblájuknál.
A diákokat évente több alkalommal keresik fel neves személyiségek (írók, tudósok, zenészek), akik személyiségükkel, példájukkal is hatnak. Többek között Czakó Gábor, Iancu Laura, Jókai Anna, Tüskés Tibor, Vasy Géza.

Elsősegélycsapatunk minden évben dobogós helyen végez az országos versenyen. Sportolóink
iskolai színekben és egyéni versenyeken is remekül helyt állnak. A Katolikus Iskolánk Sportversenyéről sok éremmel térnek haza. A tömegsport egyre jelentősebb helyet foglal el a diákéletben, a Ciszterek Ligája focibajnokság különösen népszerű.

A Diákönkormányzat Ciszterna nevet viselő tanév kezdő tábort szervez a beérkező diákoknak. A Mazsolabál, a farsang és a Lajos-nap légköre az összetartozást és a családias légkört erősíti. A stúdió működését is a Diákönkormányzat segíti.
Az iskola 47.számú Szent László Cserkészcsapata fontos szerepet tölt be a diákok szabadidős tevékenységében és a rendezvényeken.
A csapat 2016-ban ünnepli alapításának 100. évfordulóját.
1993 júniusában kapta vissza a Ciszterci Rend az iskolát. Azóta eltelt sok mozgalmas és eredményes esztendő. Bízzunk benne, hogy így folytatódik.
Laudetur Jesus Christus!

Ásatások a gimnázium udvarán