Önértékelési dokumentumok
A pedagógus feladatai önértékelése során
A pedagógusinterjú kérdései
A munkaközösség-vezető feladatai az önértékelés során
A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai
Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése
Az óra- foglalkozáslátogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai
A vezetői interjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez
A szakos kolléga feladatai az önértékelés során
Tanulói füzetek
Az iskolavezetés feladatai az önértékelés során
Napló
A pedagógusinterjú kérdései
A munkaközösség-vezető feladatai az önértékelés során
A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai
Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése
Az óra- foglalkozáslátogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai
A vezetői interjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez
A szakos kolléga feladatai az önértékelés során
Tanulói füzetek
Az iskolavezetés feladatai az önértékelés során
Napló
A pedagógus feladatai önértékelése során
1. Elvégzi a KIR validációt.
2. Kitölti az önértékelési kérdőívet önmagáról az önértékelési felületen.
3. Megnevez két (2) kollégát, akik önértékelési kérdőívet töltenek ki róla. (A munkaközösség-vezető nem tölt ki kérdőívet!)
4. Válaszol az interjú kérdéseire. (Ld.: A pedagógusinterjú kérdései)
5. Megtartja a bemutató órákat és részt vesz az óramegbeszélésen.
6. A szakos kolléga rendelkezésére bocsát néhány tanulói füzetet.
7. A munkaközösség-vezető rendelkezésére bocsátja a tanmeneteket, egyéb tervezési dokumentumokat, a bemutató órák óraterveit.
8. A jegyzőkönyv alapján elvégzi az önértékelést az önértékelési felületen.
9. Az igazgatóval egyeztetve elkészíti fejlesztési tervét.
1. Elvégzi a KIR validációt.
2. Kitölti az önértékelési kérdőívet önmagáról az önértékelési felületen.
3. Megnevez két (2) kollégát, akik önértékelési kérdőívet töltenek ki róla. (A munkaközösség-vezető nem tölt ki kérdőívet!)
4. Válaszol az interjú kérdéseire. (Ld.: A pedagógusinterjú kérdései)
5. Megtartja a bemutató órákat és részt vesz az óramegbeszélésen.
6. A szakos kolléga rendelkezésére bocsát néhány tanulói füzetet.
7. A munkaközösség-vezető rendelkezésére bocsátja a tanmeneteket, egyéb tervezési dokumentumokat, a bemutató órák óraterveit.
8. A jegyzőkönyv alapján elvégzi az önértékelést az önértékelési felületen.
9. Az igazgatóval egyeztetve elkészíti fejlesztési tervét.
A pedagógusinterjú kérdései
1. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
2. Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket?
3. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?
4. Pedagógiai munkája során a pedagógiai feladatok megoldásában kikkel szokott együttműködni?
5. Milyen a kapcsolata szakmai munkaközösségével, milyen közösségi feladatokat végez, vállal?
6. Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés tervezésekor?
7. A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen?
8. Milyen fejlesztési eljárásokat alkalmaz a tanár, hogy a gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítsák a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket, és továbbfejlesszék – mindenekelőtt kommunikációs és tanulási – képességeiket ?
9. Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását?
10. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?
11. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket?
12. Milyen módon segítik munkáját az IKT-eszközök?
13. Milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását?
14. Mit jelent Ön számára az inkluzív nevelés?
15. Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?
16. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?
17. Hogyan készíti fel tanulóit az érettségi vizsgára?
18. Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?
19. Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?
20. Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet?
21. Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája során?
22. A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni?
23. Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális?
24. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények pedagógusaival?
25. Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen a munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel?
26. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?
27. Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban?
28. Van-e olyan területe pedagógiai munkájának, amiben változni, fejlődni szeretne?
1. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
2. Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket?
3. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?
4. Pedagógiai munkája során a pedagógiai feladatok megoldásában kikkel szokott együttműködni?
5. Milyen a kapcsolata szakmai munkaközösségével, milyen közösségi feladatokat végez, vállal?
6. Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés tervezésekor?
7. A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen?
8. Milyen fejlesztési eljárásokat alkalmaz a tanár, hogy a gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítsák a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket, és továbbfejlesszék – mindenekelőtt kommunikációs és tanulási – képességeiket ?
9. Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását?
10. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?
11. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket?
12. Milyen módon segítik munkáját az IKT-eszközök?
13. Milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását?
14. Mit jelent Ön számára az inkluzív nevelés?
15. Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?
16. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?
17. Hogyan készíti fel tanulóit az érettségi vizsgára?
18. Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?
19. Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?
20. Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet?
21. Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája során?
22. A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni?
23. Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális?
24. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények pedagógusaival?
25. Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen a munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel?
26. Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?
27. Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban?
28. Van-e olyan területe pedagógiai munkájának, amiben változni, fejlődni szeretne?
A munkaközösség-vezető feladatai az önértékelés során
1. Áttekinti a tanmenetet és az éves tervezés egyéb dokumentumait (Ld.: A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai)
2. Áttekinti a bemutató órák óraterveit (Ld.: Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése)
3. Meglátogatja az önértékelést végző pedagógus két (2) tanóráját; részt vesz az óramegbeszélésen (Ld.: Az óra-/foglalkozáslátogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai)
4. Válaszol a vezetői interjú kérdéseire (Ld.: A vezetői interjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez)
1. Áttekinti a tanmenetet és az éves tervezés egyéb dokumentumait (Ld.: A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai)
2. Áttekinti a bemutató órák óraterveit (Ld.: Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése)
3. Meglátogatja az önértékelést végző pedagógus két (2) tanóráját; részt vesz az óramegbeszélésen (Ld.: Az óra-/foglalkozáslátogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai)
4. Válaszol a vezetői interjú kérdéseire (Ld.: A vezetői interjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez)
A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai
1. Hogy jelenik meg a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése?
2. Mennyiben biztosítja a tanmenet a helyi tantervben meghatározott célok megvalósulását?
3. Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek és egyéb foglalkozások tervezése a tanmenethez és a tantervi követelményekhez?
4. Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek és egyéb foglalkozások tervezése a személyiség- és közösségfejlesztési feladatokhoz?
5. Hogy jelennek meg az éves tervezésben a kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos feladatok?
6. Hogy jelennek meg az éves tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?
7. Hogyan épít a pedagógus a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire?
8. Hogy jelenik meg a fogalmak egymásra épülése az éves tervezés dokumentumaiban?
9. Hogy jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság?
10. Hogy jelennek meg a tanmenetben az egyéni tanulói igényeknek megfelelő folyamatok?
11. Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?
12. Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak megfelelő tanulási eszközöket? (Tankönyv, munkafüzet, e-eszközök.)
13. Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése? Azok hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz?
1. Hogy jelenik meg a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése?
2. Mennyiben biztosítja a tanmenet a helyi tantervben meghatározott célok megvalósulását?
3. Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek és egyéb foglalkozások tervezése a tanmenethez és a tantervi követelményekhez?
4. Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek és egyéb foglalkozások tervezése a személyiség- és közösségfejlesztési feladatokhoz?
5. Hogy jelennek meg az éves tervezésben a kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos feladatok?
6. Hogy jelennek meg az éves tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?
7. Hogyan épít a pedagógus a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire?
8. Hogy jelenik meg a fogalmak egymásra épülése az éves tervezés dokumentumaiban?
9. Hogy jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság?
10. Hogy jelennek meg a tanmenetben az egyéni tanulói igényeknek megfelelő folyamatok?
11. Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?
12. Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak megfelelő tanulási eszközöket? (Tankönyv, munkafüzet, e-eszközök.)
13. Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése? Azok hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz?
Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése
1. A tervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű szaktudományos ismereteknek?
2. Hogy jelennek meg a tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?
3. A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások és az óra/foglalkozás felépítése?
4. A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás alkalmazását?
5. Az órák/foglalkozások tervezésénél hogy érvényesül a cél–tananyag–eszköz koherenciája?
6. Milyen módon jelennek meg az egyéni tanulói igények az órák/foglalkozások tervezésében?
7. Mennyire támogatja a terv a tanulói együttműködést, szociális tanulást?
8. Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés feladatai?
9. Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?
10. A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival?
11. A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.)
12. Óraterveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat?
Tartalom
1. A tervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű szaktudományos ismereteknek?
2. Hogy jelennek meg a tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?
3. A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások és az óra/foglalkozás felépítése?
4. A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás alkalmazását?
5. Az órák/foglalkozások tervezésénél hogy érvényesül a cél–tananyag–eszköz koherenciája?
6. Milyen módon jelennek meg az egyéni tanulói igények az órák/foglalkozások tervezésében?
7. Mennyire támogatja a terv a tanulói együttműködést, szociális tanulást?
8. Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés feladatai?
9. Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?
10. A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival?
11. A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.)
12. Óraterveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat?
Tartalom
Az óra-/foglalkozáslátogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai
1. Milyen volt a pedagógus stílusa?
2. Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?
3. A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti különbözőségeket?
4. A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban?
5. Mennyire szakszerű a pedagógus órai fogalomhasználata, mennyire támogatja a tanulókban az új fogalmak kialakítását és a korábbiak elmélyítését?
6. Kihasználta-e a pedagógus a tantárgyi kapcsolatok lehetőségét?
7. Hogy határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját és hogy sikerült azt a tanulókkal tudatosítani?
8. Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek a cél elérését?
9. A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz?
10. Milyen fejlesztési eljárásokat alkalmazott a tanár, hogy a gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítsák a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket, és továbbfejlesszék – mindenekelőtt kommunikációs és tanulási – képességeiket?
11. Hogyan éri el a tanár a gimnáziumi nevelés-oktatás egyik legfontosabb célját, hogy a tanulókat a logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra nevelje, valamint képessé tegye az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazások összekapcsolására?
12. Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű tudományos ismereteknek? (Amennyiben van ilyen, például IKT- módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák.)
13. Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson?
14. Milyen mértékben sikerült a tanulókat bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni?
15. Hogy jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/foglalkozáson? Milyen eszközök segítették ezt?
16. Milyen nevelő hatásokkal törekszik arra a tanár, hogy a tanulók képesek legyenek a tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, a mérlegelő ítéletalkotásra és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítására?
17. Hogy jelent meg a közösségfejlesztés az órán? Milyen eszközök segítették?
18. Hogyan készíti fel a tanár a konstruktív életvezetésre diákjait, mit tesz a személyiség fejlődésében fontos felelős társadalmi magatartás, az együttműködésre és a kooperációra való készség, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítására?
19. Hogy jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson?
20. Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/foglalkozáson a tanulók magatartásában?
21. Milyen módon valósult meg az órán a tanulók együttműködése, egymástól való tanulása?
22. Hogy jelent meg a tanulók önértékelése?
23. Hogyan történt a tanulók, tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése?
24. Mennyire volt előkészített a házi feladat?
25. Elérte-e az óra a célját, koherens volt-e az óratervvel?
26. Mennyire feleltek meg a pedagógus reakciói az egyes pedagógiai szituációknak?
27. Reálisan értékelte-e a pedagógus az egyes pedagógiai szituációkban mutatott reakcióit az óramegbeszélésen?
28. Mennyire volt reflektív a pedagógus? (visszatekintés a tervezésre, megvalósulásra, a lényeges mozzanatok tudatosítása, alternatív cselekvésmódok kialakítása.)
Tartalom
1. Milyen volt a pedagógus stílusa?
2. Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?
3. A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti különbözőségeket?
4. A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban?
5. Mennyire szakszerű a pedagógus órai fogalomhasználata, mennyire támogatja a tanulókban az új fogalmak kialakítását és a korábbiak elmélyítését?
6. Kihasználta-e a pedagógus a tantárgyi kapcsolatok lehetőségét?
7. Hogy határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját és hogy sikerült azt a tanulókkal tudatosítani?
8. Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek a cél elérését?
9. A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz?
10. Milyen fejlesztési eljárásokat alkalmazott a tanár, hogy a gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítsák a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket, és továbbfejlesszék – mindenekelőtt kommunikációs és tanulási – képességeiket?
11. Hogyan éri el a tanár a gimnáziumi nevelés-oktatás egyik legfontosabb célját, hogy a tanulókat a logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra nevelje, valamint képessé tegye az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazások összekapcsolására?
12. Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű tudományos ismereteknek? (Amennyiben van ilyen, például IKT- módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák.)
13. Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson?
14. Milyen mértékben sikerült a tanulókat bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni?
15. Hogy jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/foglalkozáson? Milyen eszközök segítették ezt?
16. Milyen nevelő hatásokkal törekszik arra a tanár, hogy a tanulók képesek legyenek a tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, a mérlegelő ítéletalkotásra és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítására?
17. Hogy jelent meg a közösségfejlesztés az órán? Milyen eszközök segítették?
18. Hogyan készíti fel a tanár a konstruktív életvezetésre diákjait, mit tesz a személyiség fejlődésében fontos felelős társadalmi magatartás, az együttműködésre és a kooperációra való készség, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítására?
19. Hogy jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson?
20. Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/foglalkozáson a tanulók magatartásában?
21. Milyen módon valósult meg az órán a tanulók együttműködése, egymástól való tanulása?
22. Hogy jelent meg a tanulók önértékelése?
23. Hogyan történt a tanulók, tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése?
24. Mennyire volt előkészített a házi feladat?
25. Elérte-e az óra a célját, koherens volt-e az óratervvel?
26. Mennyire feleltek meg a pedagógus reakciói az egyes pedagógiai szituációknak?
27. Reálisan értékelte-e a pedagógus az egyes pedagógiai szituációkban mutatott reakcióit az óramegbeszélésen?
28. Mennyire volt reflektív a pedagógus? (visszatekintés a tervezésre, megvalósulásra, a lényeges mozzanatok tudatosítása, alternatív cselekvésmódok kialakítása.)
Tartalom
A vezetői interjú kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez
1. Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét?
2. Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?
3. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok önálló tanulását?
4. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok érettségire való felkészülését?
5. Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában?
6. Mennyire tud megfelelni a pedagógus a tanulók és a szülők egyéni elvárásainak?
7. Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában?
8. Mennyire felel meg a pedagógus értékelő munkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?
9. Milyen a pedagógus kapcsolata a tanulókkal, szülőkkel?
10. Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal?
11. Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása?
12. Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus?
13. Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása?
14. Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket?
15. Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye?
16. Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?
17. Mi mindent értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?
18. Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?
19. Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében?
20. Hogyan értékeli a pedagógus konfliktusmegelőző és kezelő módszereit, képességét?
Tartalom
1. Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét?
2. Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?
3. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok önálló tanulását?
4. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok érettségire való felkészülését?
5. Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában?
6. Mennyire tud megfelelni a pedagógus a tanulók és a szülők egyéni elvárásainak?
7. Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában?
8. Mennyire felel meg a pedagógus értékelő munkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?
9. Milyen a pedagógus kapcsolata a tanulókkal, szülőkkel?
10. Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal?
11. Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása?
12. Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus?
13. Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása?
14. Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket?
15. Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye?
16. Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?
17. Mi mindent értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?
18. Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?
19. Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében?
20. Hogyan értékeli a pedagógus konfliktusmegelőző és kezelő módszereit, képességét?
Tartalom
A szakos kolléga feladatai az önértékelés során
Kérdőív kitöltése a megadott linken és/vagy a tanulói füzetek ellenőrzése (Ld.: Tanulói füzetek)
Tartalom
Kérdőív kitöltése a megadott linken és/vagy a tanulói füzetek ellenőrzése (Ld.: Tanulói füzetek)
Tartalom
Tanulói füzetek
1. Hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás? (Rendszeresség.)
2. Hogyan követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása?
3. A tanulói füzetek tartalma összhangban van-e az éves tervezés dokumentumaival és a helyi tanterv követelményeivel?
4. A tanulói füzetekben a szakszerű fogalomhasználat nyomon követhető-e?
5. A tanulói produktumokban megjelennek-e más tantárgyak kapcsolódó elemei is?
6. Nyomon követhető-e az egyéni tanulói igényeknek megfelelő pedagógiai munka, a személyre szóló differenciálás a tanulói produktumokban?
7. Hogyan jelenik meg a tanulói füzetekben a tanórán kívüli ismeret és tapasztalatszerzés lehetősége?
Tartalom
1. Hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás? (Rendszeresség.)
2. Hogyan követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása?
3. A tanulói füzetek tartalma összhangban van-e az éves tervezés dokumentumaival és a helyi tanterv követelményeivel?
4. A tanulói füzetekben a szakszerű fogalomhasználat nyomon követhető-e?
5. A tanulói produktumokban megjelennek-e más tantárgyak kapcsolódó elemei is?
6. Nyomon követhető-e az egyéni tanulói igényeknek megfelelő pedagógiai munka, a személyre szóló differenciálás a tanulói produktumokban?
7. Hogyan jelenik meg a tanulói füzetekben a tanórán kívüli ismeret és tapasztalatszerzés lehetősége?
Tartalom
Az iskolavezetés feladatai az önértékelés során
1. A napló áttekintése (Ld.: Napló)
2. A pedagógus fejlesztési tervének elkészítése az önértékelés lezárásaként
1. A napló áttekintése (Ld.: Napló)
2. A pedagógus fejlesztési tervének elkészítése az önértékelés lezárásaként
Napló
1. Hogy követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit?
2. Hogy követi a napló szerinti haladás a tanmenet éves tervezését?
3. Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.)
4. Megjelennek-e a naplóban az egyéni bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szakértői javaslatok?
5. Megjelennek-e a naplóban az egyéni tanulói igényeknek megfelelő, a tanuló szorgalmára, viselkedésére vonatkozó bejegyzések?
Tartalom
1. Hogy követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit?
2. Hogy követi a napló szerinti haladás a tanmenet éves tervezését?
3. Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.)
4. Megjelennek-e a naplóban az egyéni bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szakértői javaslatok?
5. Megjelennek-e a naplóban az egyéni tanulói igényeknek megfelelő, a tanuló szorgalmára, viselkedésére vonatkozó bejegyzések?
Tartalom
